Jelentem, megérkeztem Londonba.
Nem mesélem el részletesen,csak annyit, hogy tegnap este 9kor csak úgy heccből megnéztem a jegyeket neten és találtam egyet mára. És most itt vagyok.
Sehogy sem jó ez így. Beteg vagyok és iszonyúan hiányzik apa... Próbálok nem sírni és au pair blogokat olvasni, hogy újra lássam hogy miért is döntöttem úgy, hogy kijövök.
Biztos jó lesz megint minden, de most ez így... olyan gyors volt... hiányzik apa. Nagyon.
Ha majd kicsit helyrerázódtam, írok. Vidámakat, nem szomorúakat, csak most kicsit megint össze kell szednem magam.
Lillának: Minden oké lesz, jössz majd. Most csak ez vigasztal. Várlak már nagyon! Puszi

Segítség!

Itt ragadtam Magyarországon. Jól esett a kis szünet itthon, de az igazság az, hogy már nagyon nagyon nagyon mennék vissza. Eddig kétszer törölték a járatomat, 5 napja abszolút nem csinálok semmit... és kezdek mostmár nagyon ,,kiakadni". Pont elegem van... Amúgy persze náthás is vagyok, de azért éppen most is nagy szélvihar közepén, egy park padján ülve lopom a netet.
Remélem nem kell magyaráznom, hogy mennyire nagyon vissza akarok már menni Londonba... ahh London, az én szép Londonom... Olyan kevés időm van már, erre itthon ragadok.... Cccö

Ha valaki megy ki autóval, busszal, vonattal, gyalog, bármivel, vagy tud valakit aki utazik az könyörgöm szóljon! Minden ötletet szívesen fogadok.

Ui: Lilla jössz! Nem érdekel hogyan de addigra valahogy visszajutok Angliába. Persze adig még telefonon vagy skypeon is beszélünk és ha van változás rögtön szólok.

Uui: A blogot pedig írni fogom tovább, de most sok-sok miden van...